1995-ben Nagy-Britanniában egy műanyaggyártó cég raktárában kigyul-ladt egy világítótest, amelynek hőre lágyuló burája rácsepegett az alatta levő zsákokra. A raktárban 10 E t polipropilént tároltak raklapokra halmozott polieti-lénzsákokban. A tüzet 200 tűzoltó 8 óra alatt oltotta el, ehhez kb. 40 E t vizet és 7 E t tűzoltó habot használtak fel. A széllel szétrepülő égő részecskék fel-gyújtották a raktár melletti szabadtéri rakterületen tárolt anyagokat is. Hason-lóan nagy műanyagtűz korábban is volt már az országban, ezért a brit szab-ványügyi hivatal (BSI) elhatározta, hogy szabványt dolgoz ki a nagy műanyag-tüzek kezelésére és környezeti hatásuk megbecsülésére. Ez a szabvány BS 7982 jelzéssel 2001 szeptemberében jelent meg.
A szabvány hasznos információkat és útmutatásokat is tartalmaz. Tartal-mazza a tárggyal kapcsolatos előírások és hivatalos dokumentumok jegyzé-két, 13 leggyakrabban előforduló gyújtóforrás legfontosabb tulajdonságait, példákat mutat be néhány nagy műanyagtűzről, és tanácsokat ad a tűz miatt bekövetkezett környezeti károk becslésére. A környezetet veszélyeztetik az égés során keletkező égéstermékek, amelyek néhány kilométeres körzetben nagy koncentrációban ülepedhetnek ki a talajra, a felszíni vizekre és a növényzetre. Az oxidatív és pirolitikus folyama-tok eredményeképpen bonyolult vegyületek és vegyületkeverékek is képződ-hetnek. A nagy mennyiségű szennyezett oltóvíz ugyancsak veszélyforrás, mert szennyezheti nemcsak a felszíni vizeket, hanem a talajba beszivárogva a talajvizet, sőt a talajból beleoldhat abba addig stabilan a talajrészecskékhez kötött anyagokat is. A környezeti hatás szempontjából 4 zónát különböztetnek meg: ? A tűz zónájában az ott tartózkodók egészsége és biztonsága minden más szempontot megelőz, a környezeti hatás fontossága másodlagos. Itt figyelembe kell venni, hogy a hőre lágyuló műanyagok ömledéke a magasból égve csepeghet, továbbá, hogy a padlón elfolyó forró ömledék felületén a hűtés hatására szilárdnak látszó kéreg képződhet, de a kéreg alatt forró ömledéktócsa van. ? A füstfelhő zónájában csökken a látás, az ott tartózkodók szilárd füstré-szecskéket és forró gázokat lélegeznek be, és a füst rárakódik a felüle-tekre. Nagyon veszélyesek a fulladást okozó gázok, pl. a szén-monoxid, és az irritáló gázok, pl. a sósav vagy az akrolein. A műanyag-tüzekben elégnek más anyagok is, pl. az esetleg azbesztet tartalmazó tetőszerkezet, és a környezetet durva égett szilárd maradékok is szennyezhetik. ? A füst kiülepedésének zónája sok km-re kiterjedhet, és érinti a talajt, a felszíni vizeket. A hamut a szél felkavarja, és belélegezve bejut az em-beri szervezetbe. Ha az érintett területen élelmiszernövényeket termel-nek vagy állatokat legeltetnek, a füst alkotói közvetlenül bekerülnek az élelmiszerláncba. ? A felszíni vizek elfolyási zónáját a felszíni viszonyok határozzák meg. Az erősen szennyezett oltóvíz veszélyeztetheti az ivóvízkészletet, a természetes vizek élővilágát, rajtuk keresztül az élelmiszerláncot. A szabvány figyelmeztet arra is, hogy az oltóvíz kémiai összetételét meg kell becsülni azelőtt is, hogy az beleengednék a lakossági csatornahá-lózatba. |